2. Képzéseink
  3. MSc – MA
  4. MA Testnevelő tanár

MA Testnevelő tanár

1. Képzési idő és a kreditek száma:

  • Főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában a tanári mesterfokozat és a korábbi egy szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 2 félév, 60 kredit.
  • Egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 3 félév, 90 kredit.
  • Két tanári szakképzettség párhuzamos megszerzésekor: 5 félév, 150 kredit.

2. A képzés célja

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, az iskolai testnevelés és sport oktatási-nevelési feladatainak ellátására, a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben, emellett a sportszakmai tárgyak oktatási, valamint minden szinten a sportpedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.

3. Az oklevélben feltüntetett képzettség megjelölése: okleveles testnevelő tanár

4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

A hallgatói teljesítmények értékelését és ellenőrzését a tanterv óra- és vizsgatervében előírt gyakorlati jegyek, kollokviumok, továbbá szigorlatok egymáshoz kapcsolódó rendszere biztosítja. Óra- és vizsgatervek:

5. Diplomadolgozat

A diplomadolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.

6. Záróvizsga

A szak befejezése záróvizsgával, bizottság előtt történik.

A záróvizsgára bocsátás feltételei:

  • a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,
  • a diplomadolgozat elkészítése és megvédése,
  • az intézménnyel szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése.

A záróvizsga jellege és típusa: a képzési célnak megfelelően komplex, szóbeli és írásbeli vizsga.

A záróvizsga főbb ismeretkörei:

  • a pszichomotoros tanítás-tanulás különböző stratégiái, tantárgypedagógiai sajátosságai és azok alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli testnevelésben;
  • a tantervelmélet kérdései, a tanítás-tanulás szervezése;
  • a kondicionális és koordinációs képesség fejlesztésének elmélete és módszertana az egyes korcsoportok sajátosságainak figyelembevételével;
  • az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása a testnevelésben;
  • az iskolai testnevelési és sportfoglalkozások szervezése és levezetése;
  • a sajátos fejlesztés igénylő tanulók pszichoszomatikus fejlesztésének speciális ismeretei, a prevenció, az integráció és az inklúzió kérdései.

Tételsor

A záróvizsga összetevői:

  • a szak képzési követelményeit leképező írásbeli és szóbeli vizsga,
  • a diplomadolgozat bemutatása és védése.

A záróvizsga érdemjegyének összetevői:

  • a diplomadolgozat és a védés érdemjegyzékből számított átlag,
  • a záróvizsgán elért írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag.

Az oklevél érdemjegy:

Az oklevél minősítésének kiszámításánál egyharmados súllyal lehet figyelembe venni

  • a záróvizsga érdemjegyét,
  • a szigorlatok érdemjegyének átlagát és
  • a félévek átlagosztályzatainak átlagát.

7. Nyelvvizsga

A hatályos felsőfokú törvény rendelkezése szerint az oklevél megszerzéséenk előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte. A követelmény teljesítése alól mentesülnek, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015-16-os tanévben tesznek záróvizsgát.