embor
miez
Cím: 1123 Alkotás u. 44.
Levélcím: 1525 Pf. 69.
Telefon: (06)1-487-9200
Email | Térkép


Prof. Dr. Hamar Pál: A testnevelés tantervelmélete
megjelent: 2016. június 13, hétfő

Hiánypótló kötet született a testnevelési tantervekkel foglalkozó tudományterületen. Megjelent az Eötvös József Könyvkiadó gondozásában Prof. Dr. Hamar Pál A testnevelés tantervelmélete c. monográfiája.

Hamar Pál - A testnevelés tantervelmélete

„E könyv megírásának generális célja egyrészt a tantervelmélet diszciplína összekapcsolása a sporttudomány elméletével és gyakorlatával, másrészt a sportszakemberek megismertetése a tantervek „világával”.”- írja a szerző könyvének bevezetésében.

A monográfia elsősorban az általános képzésre illetve a központi tantervek kérdéskörére összpontosít.

Az alapfogalmak pontosítása után a testnevelés tantervek történeti áttekintéséről olvashatunk három fejezetben az 1867-es évtől 1918-ig, az 1920-as évektől 1948-ig, illetve az 1950-1989-ig tartó időszakot felölelve.

A szerző külön fejezetben tér ki a testnevelés tartalmi korszerűsítésének nemzetközi vonatkozásaira. A tantervelméleti háttér mellett napjainkig nyerhetünk betekintést a külföldön jelenleg is érvényben lévő oktatást szabályozó dokumentumokról. Részletesen bemutatva a kontinentális és az angolszász típusú tantervek sajátosságait, jellemzőit.

A következő fejezet a szakirodalmakban is időről időre felmerülő kérdéskört, azaz az ellenőrzés, értékelés témakörét járja körül a legkorszerűbb szemlélet felől megközelítve.

A szerző részletesen kitér a rendszerváltozást követő tantervekben a testnevelés szerepének, helyének bemutatására. A NAT eddig megjelent négy változata is górcső alá kerül, természetesen a testnevelés szempontjából.

Jelentős szerepet kap a műben a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervek, illetve a gyógytestnevelés sajátos tanterveinek elemző bemutatása.

A könyv VIII. fejezete önálló kutatásként a 11-18 éves tanulók testnevelés iránti affektivitásának magyarországi vizsgálatát elemzi.

A kötet IX., záró fejezete a testnevelés tartalmi korszerűsítésének ideáját illetve a „Tanulók – testnevelő tanárok – infrastruktúra” témakört taglalja.

Ahhoz, hogy a gyakorlatban eredményes munkát végezhessünk, nekünk testnevelő tanároknak elengedhetetlen az elméleti alapok ismerete. A monográfiát jó szívvel ajánlom minden elmélettel és gyakorlattal foglalkozó szakembernek, s főleg a leendő testnevelő tanároknak.

Budainé dr. Csepela Yvette, Tanárképző Intézet

Sporttudomány és edzői gyakorlat (MSTT konferencia)
megjelent: 2016. június 13, hétfő

A Magyar Sporttudományi Társaság, a Magyar Edzők Társasága és a Testnevelési Egyetem a “Sporttudomány és edzői gyakorlat” címmel sportszakmai konferenciát szervez 2016. június 15-én (szerdán) 14.00-17.00 között a Testnevelési Egyetem Hepp Ferenc Termében.

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációköteles. Regisztráció: 2016. június 14-én 15 óráig bendinora@hotmail.com e-mail címen vagy a +36-30-991-0203 telefonszámon. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Program

  • 13.00 – 14.00 Regisztráció
  • 14.00 Köszöntők, a konferencia megnyitása
    • Mocsai Lajos, Testnevelési Egyetem, rektor
    • Tóth Miklós, Magyar Sporttudományi Társaság, elnök
    • Molnár Zoltán, Magyar Edzők Társasága, elnök
  • 14.20 A testalkat szerepe és a kiválasztás (Farkas Anna, Testnevelési Egyetem, tudományos munkatárs)
  • 14.50 A sporttudomány lehetőségei az életkor függvényében (Szabó Tamás, Testnevelési Egyetem, Sporttudományi és Diagnosztikai Központ, igazgató)
  • 15.20 A sportorvos és az edző kapcsolata az eredményesség érdekében (Szilárdi Katalin, kajak-kenu mesteredz, Komka Zsolt, kajak-kenu válogatott keretorvos)
  • 15.50 Tudomány – Egyetem – Sport, a “Debreceni Modell” (Balogh László, Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézete, igazgató)
  • 16.20 Sporttudomány és edzői gyakorlat az úszásban (Sós Csaba, Testnevelési Egyetem, tanszékvezető)
  • 16.50 A sporttudomány ismereteinek gyakorlati alkalmazása a Magyar Jégkorong Szövetség Módszertani Központjában (Puskás Sándor, Magyar Jégkorong Szövetség, erőnléti edző)
  • 17.20 A konferencia zárása
Bemutatták Dr. Radák Zsolt Edzésélettan című könyvét
megjelent: 2016. május 5, csütörtök

A MOB székházában mutatták be kedden dr. Radák Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának új szakkönyvét, az Edzésélettant. „Hiánypótló volt ez a könyv, ugyanis integrálja azokat a sporttudományi értékeket, amelyek a legújabb kutatások eredményei” – fogalmazott dr. Bartha Csaba, a MOB sportigazgató-helyettese.

A több mint 200 oldalas, ábrákkal illusztrált könyvet dr. Tihanyi József és dr. Benyó Zoltán egyetemi tanár, az MTA doktorai illetve Dubecz József egyetemi docens lektorált, a szerkesztés dr. Koltai Erika tudományos főmunkatárs munkája volt.

Az Edzésélettan részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Az egyes fejezeteket részletes irodalomjegyzék zárja.

forrás: MOB

Sport Sciences Conference for Young Investigators
megjelent: 2016. február 17, szerda

On behalf of the University of Physical Education it is my pleasure to invite you to participate in the Sport Sciences Conference for Young Investigators.  The conference will be held on 11th July 2016 at the University of Physical Education which is located close the city centre and the Buda Castle.

The University of Physical Education is the oldest of education and training in sport and physical activity in Hungary with history spanning over 90 years, originally established in 1925 as the Royal College of Physical Education.

The conference covers wide range of topics within sport sciences. It will provide ample opportunities for oral and poster presentations for the young researchers to gain valuable feedback from the community and establish new collaborations and joint research projects among the participants.

Looking forward to seeing you in Budapest!

More information: http://english.tf.hu/sscyi/

A Magyar Tudomány Napja (pályázati felhívás)
megjelent: 2015. október 15, csütörtök

Múlt, jelen és jövő – a sporttudományról és művelőiről.

A pályázat célja

A Testnevelési Egyetem a Magyar Tudomány Napja alkalmából szeretné a sporttudományok területén olyan rövid tanulmányok, értekezések, innovatív javaslatok megírására felhívni a BSc képzésben részt vevő hallgatókat, amelyek köthetőek a Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához.

Célunk, hogy a pályaművek elkészítése során a hallgatók, a tudásanyag megszerzésén túl olyan gyakorlati és kutatás-módszertani kompetenciák készségszintű elsajátításához juthassanak, ami segítséget nyújt szakdolgozataik elkészítése során, illetve megteremti az első „lépcsőfokot” az önálló kutatói pályájuknak.

  • A pályázat tartalma: A Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához köthető pályázati anyag.
  • Pályázhatnak: Testnevelési Egyetem BSc képzésében aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatói.
  • Pályázat leadásának helye és ideje: A pályázati anyagok Tanulmányi Hivatalba történő benyújtásának határideje 2015. október 30. (péntek).
  • Pályázni egyéni vagy kollektív (max. 4 fős) munkával lehet. Pályaműként kizárólag eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott dolgozatot, tanulmányt lehet beküldeni!
  • A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el és tesz javaslatot a díjazottakra.

A pályázat díjazása

Az első három helyezett egyszeri pénzjutalomban részesül.

  1. helyezett: 100 000 Ft
  2. helyezett: 50 000 Ft
  3. helyezett: 25 000 Ft

A pályázat formai követelményei

A pályaműveket számítógéppel írva, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel és másfeles sortávolsággal, a bal oldalon 3 cm-es, a jobb oldalon, alul és felül 2,5 cm-es margóval készítve, minimum 8, maximum 10 törzsoldal terjedelemben (tartalom- és irodalomjegyzék, valamint mellékletek nélkül) kell elkészíteni.

A pályázati anyag szövegét célszerű egymástól jól elkülönített részekre bontani.

  • I. A dolgozat fő szövegét megelőző járulékos részek.
    • 1. Kötéstábla. Spirálozott kötés amelyen a következő adatoknak kell szerepelnie:
      • Pályázat
      • A pályázati anyag szerzőjének neve
      • A készítés évszáma
    • 2. Belső címlap (minta szerint)
    • 3. Tartalomjegyzék. A legtöbb szövegszerkesztővel automatikusan előállítható a címsorok megadása után, a túltagolás kerülendő.
    • 4. Mottó (nem kötelező). A mottó nem kötelező része a műnek, ha azonban hatásos és a témához kapcsolódó, rövid idézetet talál, azt mottóként felhasználhatja. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását.
  • II. A fő szöveget követő járulékos rész
    • 5. Irodalomjegyzék. Az irodalomjegyzékben csak a dolgozat elkészítéséhez valóban felhasznált irodalom szerepeljen! Az irodalomjegyzékre vonatkozó további tudnivalók a hivatkozással kapcsolatos fejezetben kerül részletezésre.
  • III. A főszöveg néhány jellemzője
    • Lapszélek: a bal oldalon 3 cm, mindenütt máshol 2,5 cm
    • Betűk típusa és mérete: Times New Roman, 12 pont
    • Sortávolság: 1,5
    • A szöveg igazítása: sorkizárt

Adatvédelmi szempontból a dolgozat az előírásoknak megfelelő legyen.

A hivatkozásról

Egyetlen szerző neve sem szerepeljen a szövegben, hivatkozásokban, amely nem szerepel az irodalomjegyzékben, és fordítva: egyetlen szerző (és mű) sem szerepeljen az irodalomjegyzékben, amely nem szerepel a szövegben, hivatkozásokban. A szövegben a zárójeles hivatkozási módot alkalmazzuk. Ez tartalmazza a szerző nevét és a mű megjelenésének évszámát a következő módon:

  • Ha általában idézünk: szerző és évszám (Tóth 1964.)
  • Ha szó szerint idézünk akár szakirodalmi akár szépirodalmi műből: a szerző neve után következzen az évszám, majd az oldalszám (Tóth 1964: 411) (Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.”, sem „p”, sem pp”)
  • Ha az adott műnek több szerzője van, a neveket kötőjellel választjuk el egymástól Csermely-Gergely-Tóth 1975), háromnál több szerző esetén a következő formát használjuk: (Tóth és mások 1989)
  • A szerkesztőt (szerkesztőket) a következőképpen jelölhetjük meg: (Kiss szerk. 1988) vagy (Johnson ed. 1988)
  • Két azonos vezetéknevű szerző esetén a következő az eljárás: (Mester K. 1968) és (Mester P. 1986)
  • Ha azonos szerző több műve szerepel az irodalomjegyzékben, az évszám után tett kisbetűkkel különböztetjük meg őket egymástól: (Csermely 1995a)

Irodalomjegyzék

  1. A zárójeles hivatkozási forma megköveteli, hogy a felhasznált irodalom jegyzéke a dolgozat végén teljes legyen és a szerzők (ezek esetleges hiánya esetén a címek) betűrendjében (abc-sorrendben) tartalmazza a művek adatait.
  2. Az irodalomjegyzékben szereplő tételeket nem kell sorszámozni vagy francia bekezdésekkel formázni.
  3. A szerzők nevét szövegen belül ne írjuk folyamatos nagybetűvel, kiskapitálissal, ne kövérítsük!
  4. A címet dőlt (kurzív) betűvel különböztessük meg.

A művek leírásának formája lábjegyzetben

  • Ha könyvre hivatkozunk:
    • A szerző vezetékneve majd a keresztnév kezdőbetűi (magyar és külföldi szerzőknél egyaránt) kiskapitális
    • A megjelenés évszáma zárójelben, utána pont
    • A cím, (dőlt kuzív) utána pont, a megjelenés helye, majd kettőspont után a kiadó.
    • Példa: Gyurgyák, J. (1966). Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris
  • Ha folyóiratcikkre hivatkozunk, a kiadás éve mellett jelöljük meg az évfolyamot, a füzetszámot és a pontos oldalszámot. Példa: Nagy, Á. (2000). Információs műveltség és informatikai intelligencia. Új pedagógiai szemle. 50. évf. 4. sz. 34-41. A folyóirat megnevezés előtt nem kell „In:”.Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.”, sem „p”, sem pp”. A cikk címét és a folyóirat címét pont is kövesse!
  • Ha tanulmánygyűjteményben megjelent írásra hivatkozunk, jelöljük meg a szerkesztőt vagy a szerkesztőket (előtte In:), utána zárójelben (ed.), (eds.), (hrsg.), (szerk.): 6. A hivatkozás végén adjuk meg a tanulmány oldalszámát a köteten belül. Példa: Ely D. (1985). Napjaink tanulóinak két világa. In: Csoma Gyula (szerk.): A közoktatás világproblémái. Budapest: Gondolat. 165-173.
  • Ha konferenciakötetben megjelent írásra hivatkozunk, járjunk el ugyanúgy, mint a tanulmánykötet esetén. Ne a konferencia helyét, idejét és címét tüntessük fel, hanem a megjelent kötet szerkesztőjét, szerkesztőit, a megjelenés helyét, a kiadót és az oldalszámot.
  • Az internetről letöltött dokumentumok leírásakor jelöljük meg a mű URL-jét (internetes címét) és letöltésének dátumát (zárójelben). Példa: Knott, D. (2005). Critical Reading Towards Critical Writing. http://www.utoronto.ca/writing/critrdg.html (2005. február 23.). Törekedjünk arra, hogy az internetről jól azonosítható művekre hivatkozzunk, tehát ezeknek legyen szerzője, címe, évszáma. Ezeket derítsük fel! Ha valamely műnek nyomtatott és internetes változata is van, kizárólag a nyomtatott változatra hivatkozzunk.

Lábjegyzetek

Feltétlenül használjuk a lábjegyzeteket, hivatkozásokat, pontosan jelezzük, mettől meddig idézünk más szerzőtől.

Ábrák, táblázatok

A szöveg közben helyezzük el őket. (A nagyobb terjedelmű ábrák elhelyezését beszéljék meg a konzulensükkel!) A táblázatokat sorszámmal kell ellátni, amelyet célszerű a táblázati mezőbe beleszerkeszteni, és hivatkozni kell rá a szövegben is. A grafikus vagy diagramot tartalmazó ábráknál is ugyanagy járjunk el. Ügyeljünk arra, hogy a grafikonnal ábrázolt fogalmak, ill. statisztikai adatok – pl. % – világosan leolvashatók legyenek, az ábra szövegmezőjébe szerkesszük be az ábra címét!

Plágium

A plagizálás elkerülése érdekében, a hallgatóknak fel kell tüntetniük a szövegben vagy lábjegyzetben a nem általános tudás tárgyát képező tények, adatok forrását, valamint a másoktól származó gondolatokat, illetve idézeteket. Ez a szabály minden felhasznált forrásra egyaránt vonatkozik, legyen az kutatási eredmény, tanulmány, esszé, könyvismertető, internetes oldal, hangzó szöveg stb. A hallgatónak a benyújtott dolgozatban pontosan dokumentálnia kell a dolgozat megírásához felhasznált forrásokat, irodalmat, és a szó szerinti idézetek esetén idézőjelet kell használnia. Ennek elmulasztása esetén a hallgató a plágium vétségét követi el, és a pályázati bírálati eljárásból kizárásra kerül.

Plagizálásnak minősül más személy munkájának, tényeinek, ötleteinek használata megfelelő hivatkozás nélkül. Plágiumnak minősül továbbá más személy által készített dolgozat, írásmű megvásárlása, ellopása, kölcsönkérése és saját munkaként történő benyújtása vagy teljes bekezdések, fejezetek más munkájából történő kimásolása, és a szakdolgozatban, évfolyamdolgozatban vagy más írásműben önálló ötletként, megfelelő hivatkozás nélkül történő feltüntetése.

A pályázat kiírója a pályázatokat bíráló bizottság javaslata alapján fenntartja a jogot, hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból – pl. a pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatoknak a pályaműveken történő szerepeltetése miatt – kizárja a bírálati eljárásból.

A Magyar Tudomány Napja

Múlt, jelen és jövő – a
Sporttudományról és művelőiről

A pályázat célja

A Testnevelési Egyetem A Magyar Tudomány Napja alkalmából szeretné a
sporttudományok területén olyan rövid tanulmányok, értekezések, innovatív
javaslatok megírására felhívni a II. évfolyamos, BSc képzésben részt vevő
hallgatókat, amelyek köthetőek a Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához.

Célunk, hogy a pályaművek elkészítése során a hallgatók, a tudásanyag
megszerzésén túl olyan gyakorlati és kutatás-módszertani kompetenciák
készségszintű elsajátításához juthassanak, ami segítséget nyújt szakdolgozataik
elkészítése során, illetve megteremti az első „lépcsőfokot” az önálló kutatói
pályájuknak.

Pályázat tartalma: A Testnevelési Egyetem 90. évfordulójához köthető pályázati
anyag

Pályázhatnak: Testnevelési Egyetem BSc II. évfolyamos aktív jogviszonnyal
rendelkező hallgatói.

Pályázat leadásának helye és ideje: A pályázati anyagok Tanulmányi Hivatalba
történő benyújtásának határideje 2015. szeptember 25. (péntek).

Pályázni egyéni vagy kollektív (max. 4 fős) munkával lehet. Pályaműként kizárólag
eddig még nem publikált, máshová be nem nyújtott dolgozatot, tanulmányt lehet
beküldeni!

A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el és tesz javaslatot a díjazottakra.

Eredményhirdetés: A pályázat eredményhirdetésére 2015. novemberében, a
tudománynapi ünnepélyes konferencián kerül sor, ahol az első három helyezet 5
perces prezentáció keretében bemutathatja elkészült pályaművét.

A pályázat díjazása

Az első három helyezett egyszeri pénzjutalomban részesül.

1. helyezett: 100 000 Ft

2. helyezett: 50 000 Ft

3. helyezett: 25 000 Ft

A pályázat formai követelményei

A pályaműveket számítógéppel írva, Times New Roman betűtípussal, 12-es
betűmérettel és másfeles sortávolsággal, a bal oldalon 3 cm-es, a jobb oldalon, alul és
felül 2,5 cm-es margóval készítve, minimum 8, maximum 10 törzsoldal
terjedelemben (tartalom- és irodalomjegyzék, valamint mellékletek nélkül) kell
elkészíteni.

I. A dolgozat fő szövegét megelőző járulékos részek
A pályázati munka tagolása

A pályázati anyag szövegét célszerű egymástól jól elkülönített részekre bontani.
1. Kötéstábla

Spirálozott kötés amelyen a következő adatoknak kell szerepelnie:

Pályázat

A pályázati anyag szerzőjének neve
A készítés évszáma

2. Belső címlap

A 1. sz. mellékletben szereplő minta szerint.

3. Tartalomjegyzék

A legtöbb szövegszerkesztővel automatikusan előállítható a címsorok megadása
után, a túltagolás kerülendő.

4. Mottó (nem kötelező)

A mottó nem kötelező része a műnek, ha azonban hatásos és a témához kapcsolódó,
rövid idézetet talál, azt mottóként felhasználhatja. A mottó önálló oldalon szerepeljen
és tartalmazza az idézet forrását.

II. A fő szöveget követő járulékos rész

5. Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzékben csak a dolgozat elkészítéséhez valóban felhasznált irodalom
szerepeljen! Az irodalomjegyzékre vonatkozó további tudnivalók a hivatkozással
kapcsolatos fejezetben kerül részletezésre.

III. A főszöveg néhány jellemzője

Lapszélek: a bal oldalon 3 cm, mindenütt máshol 2,5 cm
Betűk típusa és mérete: Times New Roman, 12 pont
Sortávolság: 1,5
A szöveg igazítása: Sorkizárt

Adatvédelmi szempontból a dolgozat az előírásoknak megfelelő legyen.
A hivatkozásról

Egyetlen szerző neve sem szerepeljen a szövegben, hivatkozásokban, amely nem
szerepel az irodalomjegyzékben, és fordítva: egyetlen szerző (és mű) sem
szerepeljen az irodalomjegyzékben, amely nem szerepel a szövegben,
hivatkozásokban.

A szövegben a zárójeles hivatkozási módot alkalmazzuk. Ez tartalmazza a szerző
nevét
és a mű megjelenésének évszámát a következő módon:

Ha általában idézünk: szerző és évszám (Tóth 1964.)

Ha szó szerint idézünk akár szakirodalmi akár szépirodalmi műből: a szerző
neve után következzen az évszám, majd az oldalszám (Tóth 1964: 411)

(Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.”, sem „p”, sem pp”)

Ha az adott műnek több szerzője van, a neveket kötőjellel választjuk el
egymástól Csermely-Gergely-Tóth 1975), háromnál több szerző esetén a
következő formát használjuk: (Tóth és mások 1989)

A szerkesztőt (szerkesztőket) a következőképpen jelölhetjük meg: (Kiss szerk.
1988) vagy (Johnson ed. 1988)

Két azonos vezetéknevű szerző esetén a következő az eljárás: (Mester K. 1968)
és (Mester P. 1986)

Ha azonos szerző több műve szerepel az irodalomjegyzékben, az évszám után
tett kisbetűkkel különböztetjük meg őket egymástól: (Csermely 1995a)

Iroda lomjegyzék

1. A zárójeles hivatkozási forma megköveteli, hogy a felhasznált irodalom
jegyzéke a dolgozat végén teljes legyen és a szerzők (ezek esetleges hiánya
esetén a címek) betűrendjében (abc-sorrendben) tartalmazza a művek adatait.

2. Az irodalomjegyzékben szereplő tételeket nem kell sorszámozni vagy francia
bekezdésekkel formázni.

3. A szerzők nevét szövegen belül ne írjuk folyamatos nagybetűvel,
kiskapitálissal, ne kövérítsük!

4. A címet dőlt (kurzív) betűvel különböztessük meg.

A művek leírásának formája lábjegyzetben
Ha könyvre hivatkozunk:

1. A szerző vezetékneve majd a keresztnév kezdőbetűi (magyar és külföldi
szerzőknél egyaránt) kiskapitális

2. A megjelenés évszáma zárójelben, utána pont

3. A cím, (dőlt kuzív) utána pont, a megjelenés helye, majd kettőspont után a
kiadó.

Példa:

Gyurgyák, J. (1966). Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris
Ha folyóiratcikkre hivatkozunk:

A kiadás éve mellett jelöljük meg az évfolyamot, a füzetszámot és a pontos
oldalszámot.

Példa:

Nagy, Á. (2000). Információs műveltség és informatikai intelligencia.
Új pedagógiai szemle. 50. évf. 4. sz. 34-41.

A folyóirat megnevezés előtt nem kell „In:”

Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem „old.”, sem „p”, sem pp”.
A cikk címét és a folyóirat címét pont is kövesse!

Ha tanulmánygyűjteményben megjelent írásra hivatkozunk:

Jelöljük meg a szerkesztőt vagy a szerkesztőket (előtte In:), utána zárójelben (ed.),
(eds.), (hrsg.), (szerk.): 6

A hivatkozás végén adjuk meg a tanulmány oldalszámát a köteten belül.
Példa:

Ely D. (1985). Napjaink tanulóinak két világa. In: Csoma Gyula (szerk.): A
közoktatás világproblémái. Budapest: Gondolat. 165-173.

Ha konferenciakötetben megjelent írásra hivatkozunk:

Járjunk el ugyanúgy, mint a tanulmánykötet esetén.

Ne a konferencia helyét, idejét és címét tüntessük fel, hanem a megjelent kötet
szerkesztőjét, szerkesztőit, a megjelenés helyét, a kiadót és az oldalszámot.

Az internetről letöltött dokumentumok leírásakor

Jelöljük meg a mű URL-jét (internetes címét) és letöltésének dátumát (zárójelben):
Példa:

Knott, D. (2005). Critical Reading Towards Critical Writing.
http://www.utoronto.ca/writing/critrdg.html (2005. február 23.)

Törekedjünk arra, hogy az Internetről jól azonosítható művekre hivatkozzunk,

tehát ezeknek legyen szerzője, címe, évszáma. Ezeket derítsük fel!

Ha valamely műnek nyomtatott és internetes változata is van, kizárólag a nyomtatott

változatra hivatkozzunk.

Lábjegyzetek:

Feltétlenül használjuk a lábjegyzeteket, hivatkozásokat, pontosan jelezzük, mettől
meddig idézünk más szerzőtől.

Ábrák, táblázatok:

A szöveg közben helyezzük el őket. (A nagyobb terjedelmű ábrák elhelyezését
beszéljék meg a konzulensükkel!)

A táblázatokat sorszámmal kell ellátni, amelyet célszerű a táblázati mezőbe
beleszerkeszteni, és hivatkozni kell rá a szövegben is.
A grafikus vagy diagramot tartalmazó ábráknál is ugyanagy járjunk el.
Ügyeljünk arra, hogy a grafikonnal ábrázolt fogalmak, ill. statisztikai adatok – pl. % -
világosan leolvashatók legyenek, az ábra szövegmezőjébe szerkesszük be az ábra
címét!

Plágium

A plagizálás elkerülése érdekében, a hallgatóknak fel kell tüntetniük a szövegben
vagy lábjegyzetben a nem általános tudás tárgyát képező tények, adatok forrását,
valamint a másoktól származó gondolatokat, illetve idézeteket. Ez a szabály minden
felhasznált forrásra egyaránt vonatkozik, legyen az kutatási eredmény, tanulmány,
esszé, könyvismertető, internetes oldal, hangzó szöveg stb. A hallgatónak a
benyújtott dolgozatban pontosan dokumentálnia kell a dolgozat megírásához
felhasznált forrásokat, irodalmat, és a szó szerinti idézetek esetén idézőjelet kell
használnia. Ennek elmulasztása esetén a hallgató a plágium vétségét követi el, és a
pályázati bírálati eljárásból kizárásra kerül.

Plagizálásnak minősül más személy munkájának, tényeinek, ötleteinek használata
megfelelő hivatkozás nélkül. Plágiumnak minősül továbbá más személy által

készített dolgozat, írásmű megvásárlása, ellopása, kölcsönkérése és saját
munkaként
történő benyújtása vagy teljes bekezdések, fejezetek más munkájából
történő kimásolása, és a szakdolgozatban, évfolyamdolgozatban vagy más
írásműben önálló ötletként, megfelelő hivatkozás nélkül történő feltüntetése.

A pályázat kiírója a pályázatokat bíráló bizottság javaslata alapján fenntartja a jogot,
hogy a formai követelményeknek meg nem felelő pályaműveket nyomós okból – pl. a
pályázó(k) személyének azonosítására alkalmas adatoknak a pályaműveken történő
szerepeltetése miatt – kizárja a bírálati eljárásból.

Budapest, 2015. május 28.

Harmos Andrea
Tanulmányi Hivatalvezető

Evezős siker a Henley Royal Regattán
megjelent: 2015. július 9, csütörtök

A világ legrégebbi nyílt evezős versenyén, a Henley Royal Regattán, amelynek első futamát 1839. március 26-án rendezték meg, Csepregi Gábor, a magyar evezős válogatott könnyűsúlyú evezőse második helyezést ért el.

Evezős siker a Henley Royal Regattán

Az idei évben a Királyi Regattára 526 egység nevezett 20 különböző versenyszámban. Gábor 80000 néző előtt a „The Diamond Challange Sculls” Kupáért kiírt versenyszám döntőjében, a kizárólag normálsúlyú indulókat tartalmazó mezőnyben egyedüli könnyűsúlyúként csak az új-zélandi Mahé Drysdale olimpiai és világbajnoktól szenvedett vereséget.

Az elért eredmény mellett külön örömünkre szolgál, hogy Gábor felkészülését Dr. Csende Zsolt, a TF Biomechanika, Kineziológia és Informatika Tanszék vezetője irányította, aki 2012-es Londoni Olimpia után újabb sportági területen bizonyította az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának jelentőségét a sporttudomány területén.

Egyetemünk nevében gratulálunk Csepregi Gábornak és Csende Zsoltnak az elért eredményért.

fotó: Che

ISSSS konferencia felhívás
megjelent: 2015. június 29, hétfő

Az International Society for the Social Sciences of Sport (ISSSS) “Sport in changing social, economic, political and cultural contexts” témájú, 7. nemzetközi konferenciájának a TF ad otthont 2015. november 12-14 között.

A magyar résztvevőknek nagyon kedvezményes (90 euro) regisztrációs díjú konferenciára július 15-ig lehet absztrakttal jelentkezni. Várjuk az
előadásokat a sporttörténet, a sportpszichológia, a sportpedagógia, a sportfilozófia, a sport-közgazdaságtan, a sportmenedzsment, a sportmarketing, a sportszociológia, a rekreáció és a sportturizmus területeiről! A szervezők a szerzőknek a teljes tanulmány (a konferencia
időpontjáig történő) beküldése esetén publikációs lehetőséget is biztosítanak.

Részletes információk itt.

TF-es hallgató képviselte az OTDK Sporttudományi Szekcióját
megjelent: 2015. június 24, szerda

Június 16-án hatodik alkalommal került sor az Akadémia Kistermében az OTDT TDK Prezentációs-díj Versenyre. A versenyre azok kaptak meghívást, akik az idei OTDK szekcióiban kiemelkedő előadást, illetve magas színvonalú prezentációt mutattak be, és ott ezért külön díjban részesültek.

A Sporttudományi szekciót Nagy Máté, a TF sportmenedzser szakos hallgatója képviselte, aki a Pécsett megtartott eseményen nyerte el ezt a díjat “A kiválasztás csapdái – relatív életkor” című előadásáért.

TF-es hallgató képviselte az OTDK Sporttudományi Szekcióját

A 16 különböző témakörben megtartott előadást a bíráló bizottság tagjai – akik között akadémikus, professzor, tanár, kutató és újságíró is volt – több szempont figyelembevételével értékelték, így például az előadói stílust, a szemléltető eszközök használatát, az eredmények bemutatását, a vitakészséget (és ezen keresztül a kommunikációs képességet), de azt is, hogy mennyire tudta az előadó betartani a számára megszabott időt (mindenkinek 10 perc állt rendelkezésére).

Érdekessé tette a helyzetet, hogy nem szakmai bírálók, hanem laikus közönség előtt kellett előadni a témákat, úgy, hogy az mind a 16 különböző tudományterületről érkező résztvevőnek és a közönségnek is érdekes és jól követhető legyen.

Máté jól érezte magát ezen a versenyen, és úgy gondolja, hogy sikerült a követelményeknek eleget tennie.

Együttműködési megállapodást írtak alá az MLSZ és a TE vezetői
megjelent: 2015. május 22, péntek

A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Testnevelési Egyetem vezetői csütörtökön megállapodást írtak alá a két szervezet jövőbeli szoros együttműködéséről.

Együttműködési megállapodást írtak alá az MLSZ és a TE vezetői

A Magyar Labdarúgó Szövetség nevében dr. Csányi Sándor elnök és dr. Vági Márton főtitkár, míg a Testnevelési Egyetem részéről Mocsai Lajos rektor és dr. Genzwein Ferenc kancellár írta alá a két szervezet közti együttműködési megállapodást, amelyet a TE-vel történt egyeztetések után Szalai László edzőképzési igazgató készített elő. Az együttműködés pontos részleteit idén nyáron dolgozzák ki, és a tervek szerint szeptembertől már gyakorlatban is alkalmazzák a felek.

A megállapodás többek között kiterjed a testnevelő tanár képzésre, illetve az edzőképzésre is. A TE és az MLSZ is az eddigi gyakorlatnak megfelelően szervezi saját képzéseit, és megtartja saját képzési önállóságát, de a két szervezet a jövőben összehangolja, és kölcsönösen segíti egymás működését.

Együttműködési megállapodást írtak alá az MLSZ és a TE vezetői

A megállapodás része a sporttudományos háttérmunka összehangolása is, az MLSZ és a TE ezen kívül segíti egymást sportszakmai felmérésekben, sporttudományos kutatásokban. Az együttműködés kiterjed a sportmenedzser képzésre, a PhD képzésre, illetve a két szervezet kialakítja a különböző szinteken való képzési átjárhatóság, a tárgyelfogadások lehetőségét, folyamatosan biztosítja a rendszerben működő testnevelők, edzők és egyéb szakemberek hatékony továbbképzését, és tudásának bővítési lehetőségét.

forrás: MLSZ

Berkes István: A TF önállósága nagy lehetőség
megjelent: 2014. október 14, kedd

Dr. Berkes IstvánBerkes István professzor, az intézmény jelenlegi, tudományos ügyekkel megbízott vezetője 1994-ben került a TF nagy családjába. 2001-ben egyetemi docens, majd 2006-ban egyetemi tanár lett. 2013-ban a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar tudományos dékánhelyettesévé nevezték ki. 1974 és 2010 között az Országos Sportegészségügyi Intézet munkatársa volt. 1991-től 2007-ig a Sportsebészeti Osztály vezetőjeként tevékenykedett, majd 2001 és 2009 között az intézmény főigazgatója volt. Négy évtizedes orvosi pályafutása során, több tucat olimpiai-, világ- és Európa-bajnok illetve sok száz élsportoló sérülését gyógyította meg.

TF-es múltjának kezdeteire így emlékezett: “Nagyon örültem a lehetőségnek, amikor 1994-ben felkértek, hogy oktassak a TF-en. Az orvosi pályafutásom során elért sikereimhez nagyban hozzájárultak a sporttudományban szerzett ismereteim. Nagyon fontos, hogy a tudomány világban tanult dolgokat át tudjuk vinni a gyakorlatba, és úgy ítélem meg, hogy ez nekem sikerült.  A Testnevelési Egyetemen eltöltött 20 év alatt a legnagyobb siker számomra az volt, amikor 2001-ben dr. Tihanyi József, dr. Radák Zsolt és az én kezdeményezésemre megalakult a Sportsebészeti és Sportrehabilitációs Tanszék. Ilyen Magyarországon azelőtt még nem volt, és ez az új tanszék akkor egy tudományos elismerést is jelentett a szakma számára.

A Testnevelési Egyetem jövőre lesz 90 éves, az intézmény óriási hagyományokra tekint vissza. A TF önállósága nagy lehetőség az intézmény életében, történelmi lehetőség előtt áll! Biztos vagyok abban, hogy az elkövetkezendő időszak nagy kihívásokat és sok küzdelmet fog tartogatni. A lehetőség adott, csak élni kell vele! A Testnevelési Egyetemnek most minden esélye megvan arra, hogy hamarosan a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézménye legyen.

Ami pedig az orvosi pályafutásomat illeti, már nagyon fiatal koromban erre a pályára készültem, és ezt a célt meg is valósítottam. Egészen pontosan 40 éve, 1974 októberében kezdtem el dolgozni az Országos Sportegészségügyi Intézetben, ahol az évek során megmásztam a ranglétrát, és 2001-ben már mint főigazgató voltam az intézmény munkatársa.

Az orvosi pálya mellett mindig is vonzott a tudományok világa. Hiszem és tudom, hogy az állandó fejlődés érdekében elengedhetetlen a megfelelő tudományos háttér. Orvosként állandóan képeztem és a mai napig képzem magam, kutatok, tudományos cikkeket írok és olvasok, hazai és nemzetközi konferenciákon veszek részt és előadásokat tartok. A lényeg, hogy mindig nyitottnak kell lenni az új dolgokra, és mindig minden körülmény között versenyben kell maradni a többiekkel. Ez igaz mind az orvosi, mind a tudományos pályára is. Orvosként elért sikereimet nagyban annak is köszönhetem, hogy a tudományok világából mindig igyekeztem a legújabb fejlesztéseket és újdonságokat a gyakorlatban is alkalmazni. A visszajelzések pedig magukért beszélnek.

Rengetegen kerestek és keresnek meg a mai napig a sport világából. Rendelési időben nálam mindig nagyon sokan álltak sorba. Számomra ez volt a legfontosabb visszajelzés, ez fejezte ki és fejezi ki – a mai napig –, hogy amit csinálok, az jó. A magyar sportegészségügy magas színvonalú, szakmai téren állja a versenyt, és Európában példaértékű. Azonban az infrastrukturális feltételek jelenleg nem adottak. A magyar sportsikerekhez a magyar sportegészségügy nagyban hozzájárul, ami szakmailag nekünk nagyon jó visszajelzés, a sportban elért eredmények pedig önmagukért beszélnek. A sportegészségügy a sportolóknak abban segít – és itt nem csak az élsportolókra gondolok, hanem mindenkire, aki testmozgást végez –, hogy a sportoló egészségkárosodás nélkül tudja elérni a tőle elvárható legjobb eredményt. Sportolni jó dolog, csak nem mindegy hogyan csináljuk. Mi, sportorvosok ebben nagyon sokat tudunk segíteni. A sport a prevenció és gyógyítás legkiválóbb és leghatékonyabb eszköze.”

Berkes professzor az ezredforduló után – két ciklusban – tagja volt a MOB elnökségének. Pályája során számos elismerésben részesült. 2005-ben több kitüntetés mellett megkapta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Coubertin-díját.

“Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen egész életemben azt csinálhattam, amit szerettem és ez így van a mai napig. Mindig is a munkám volt a hivatásom. Már fiatal koromban is két dolog volt, ami igazán lekötött: a sport (első osztályú labdarúgó volt) és a tanulás. Az évek során megtanultam, hogy az eredmények elérése érdekében sok munkára, alázatra és szorgalomra van szükség.

Most mindezeket az önállóvá vált TF szolgálatába kívánom állítani.”

  • OTKA pályázatok 2016/1 - Tisztelt tanszékvezetők, kutatók és munkatársak! Ezúton szeretném tájékoztatni Önöket az Országos...